Mexikóvárosban, a nyüzsgő metropoliszban sokszínű és élénk zenei élet lüktet, amely az ország gazdag kultúráját tükrözi. A regionális mexikói zene, a mariachi zenekarok, a rancherák és a norteño dallamok az utcákon és tereken visszhangzik, és a mexikói örökség lényegét foglalja magába. A város ikonikus Plaza Garibaldi tér a mariachi zene paradicsoma, ahol tehetséges zenészek adnak szerenádot a helyieknek és a turistáknak egyaránt. A hagyományos hangzásokon túl Mexikóváros a kortárs műfajokat is magáénak vallja, a rocktól és a poptól a hip-hopig és az EDM-ig. Számos zenei helyszín, mint például a Palacio de los Deportes és a Foro Sol nemzetközi koncerteknek ad otthont, így a város minden műfaj és eredetű zenekedvelő számára központot jelent.
Mexikóváros emellett számos zenekarral is büszkélkedhet, amelyek mindegyike hozzájárul a város gazdag zenei kínálatához. A híres Mexikóvárosi Filharmonikusok a Sala Ollin Yoliztli színpadán lépnek fel, míg az elegáns Palacio de Bellas Artes a Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak ad otthont, amely a szecessziós és art deco stílusok remekműve. Emellett a város a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (OFUNAM) Filharmonikus Zenekarának és a Minería Szimfonikus Zenekarnak a dallamaitól is visszhangzik, mindkettő a Sala Nezahualcóyotlban lép fel - ez az 1976-ban átadott, úttörő, körbeölelő koncertterem mérföldkövet jelentett a nyugati féltekén.
Mexikóváros zenei palettáját kisebb együttesek sokasága gazdagítja. A Carlos Chávez Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, a Cuarteto Latinoamericano, az Újvilág Zenekar (Orquesta del Nuevo Mundo), a Nemzeti Műszaki Szimfonikus Zenekar és a Bellas Artes Kamarazenekar (Orquesta de Cámara de Bellas Artes ) mind hozzájárulnak a város sokszínű és dinamikus zenei életéhez.
A város történelmi szívét, a Zócalót olyan építészeti csodák díszítik, mint a Fővárosi Katedrális és a Nemzeti Palota, amelyek bepillantást engednek a gyarmati múltba. Az olyan múzeumok, mint a Museo Frida Kahlo és a Museo Nacional de Antropología Mexikó művészeti és antropológiai kincseit mutatják be. Az utcai művészet szintén szerves részét képezi Mexikóváros kulturális kifejezésének, és olyan városrészeket, mint a Roma és a Condesa, élénk falfestmények díszítenek. A város gasztronómiai színtere az érzékek gyönyörködtetője, a tacót és tamalét kínáló utcai bódéktól az innovatív mexikói konyhát kínáló előkelő éttermekig. Az olyan fesztiválok, mint a Dia de los Muertos (Halottak napja) és a Cervantino Fesztivál Mexikó kulturális örökségét ünneplik, meghívva a helyieket és a látogatókat, hogy gyönyörködjenek a nemzet művészi sokszínűségében.
Mexikóváros, amely egykor az azték birodalom szíve volt, évezredes múltra tekint vissza. Az 1325-ben Tenochtitlan néven alapított város az azték civilizáció epicentruma lett, ami fejlett várostervezésük és építészeti képességeik bizonyítéka. A Hernán Cortés vezette spanyol hódítók 1519-es érkezésével a város Új-Spanyolország fővárosává vált. A gyarmati korszak kitörölhetetlen nyomot hagyott, ami jól látható a barokk stílusú katedrálisokban, például a Metropolitan Katedrálisban. A város kulcsszerepet játszott a mexikói függetlenségi háborúban (1810-1821), amelynek eredményeképpen a független Mexikó fővárosává vált. Az évek során Mexikóváros kihívásokkal nézett szembe, a földrengésektől kezdve a társadalmi és politikai változásokig, mégis továbbra is a rugalmasság és a kulturális gazdagság szimbólumaként áll, megtestesítve a nemzet szellemét.