AzMPB, ami a Música Popular Brasileira (portugálul brazil könnyűzene) rövidítése, egy brazil könnyűzenei műfaj, amely az 1960-as években alakult ki. A zenei stílusok és hatások széles skáláját öleli fel, beleértve a bossa novát, a szambát, a népzenét, a rockot és a jazzt. Az MPB költői szövegeiről, dallami szépségéről és társadalmi kommentárjairól ismert, és a brazil kulturális identitás szerves részévé vált. Ez a zenei irányzat számos brazil művészt adott, köztük Jorge Ben Jor, Marcos Valle, Ivan Lins, Novos Baianos, Belchior és Dominguinhos. Mindegyik művész egyedi stílust alakított ki, amelyek viszont a műfajon belül saját irányzatokat indítottak el. A kifejezést gyakran használják a brazil gyökerekkel rendelkező, szélesebb értelemben vett zenei kategória jellemzésére, amely az 1960-as évek végén alakult ki, és egy jellegzetes "hang és gitár stílus".
MUSICALITY
Az MPB-ben akusztikus gitárok, zongora, ütőhangszerek és fúvós szekciók szerepelnek. A műfaj egyaránt magában foglalja az intim és a bonyolult feldolgozásokat, lehetővé téve a zenei textúrák gazdag változatosságát.
A műfaj művészei gyakran mutatnak be bonyolult dallamokat, harmóniákat és akkordmeneteket, kiemelve az érintett zenészek technikai zsenialitását és kreativitását. A műfaj sokoldalúsága és kísérletező kedve hozzájárult tartós népszerűségéhez.
TÉMÁK
Szövegileg az MPB a témák széles skáláját járja körül, tükrözve Brazília társadalmi-politikai viszonyait. Sok dal a szerelemmel, a kapcsolatokkal és a személyes tapasztalatokkal foglalkozik, az emberi érzelmek összetettségét boncolgatva. Mások társadalmi kérdésekkel, egyenlőtlenséggel és politikai kommentárokkal foglalkoznak, platformot kínálva a művészeknek, hogy kifejezzék nézeteiket és kiálljanak a változás mellett.
Az MPB a brazil kultúrából, folklórból és regionális hagyományokból is merít ihletet, bemutatva az ország sokszínűségét. Ünnepli Brazília természeti szépségét, tiszteleg a történelem előtt, és elmélkedik a nép kihívásairól. A műfajnak az a képessége, hogy megragadja a brazil társadalom lényegét, hozzájárult ahhoz, hogy tartósan aktuális maradjon.
Az 1970-es évek elején a kormány cenzúrája jelentősen korlátozta a művészi kifejezésmódot, különösen a zenében. A művészek korlátok közé szorultak, és korlátozták, hogy milyen típusú zenét hozhattak létre. A törvény által előírt normáknak való meg nem felelés komoly kockázatot jelentett, és akik ellenálltak a konformitásnak, azokat a száműzetés veszélye fenyegette. A megnövekedett cenzúra visszavetette a zenei színtér sokszínűségét és a kifejezés szabadságát, és arra kényszerítette a művészeket, hogy a kormányzati előírások által diktált keskeny úton haladjanak.
HÍRES MŰVÉSZEK
Az MPB számos befolyásos és kedvelt művészt hozott létre, akik maradandó hatást gyakoroltak a brazil zenére. Néhány neves MPB művész: Caetano Veloso, Gilberto Gil, Chico Buarque, Elis Regina, Milton Nascimento, Maria Bethânia, Djavan, Marisa Monte és Gal Costa.
A bossa novához hasonlóan az MPB célja egy nagyon is jellegzetesen "nemzeti" brazil zene létrehozása volt a hagyományos stílusok elemeinek beépítésével. Az MPB jelentős ismertségre tett szert a televíziós zenei fesztiválok révén, amelyek kulcsszerepet játszottak a sikerében. Az MPB megjelenését gyakran Elis Regina előadásához kötik, aki Vinícius de Moraes és Edu Lobo "Arrastão " című dalát adta elő.
