Asertanejo egy népszerű zenei műfaj Brazíliában, amely a vidéki régiókban alakult ki az 1920-as években. Azóta mainstream műfajjá fejlődött, brazilok millióinak szívét rabolta el, és az ország egyik legsikeresebb kereskedelmi zenei stílusává vált. A sertanejo zenei színtéren számos művész duókban lép fel, amelyek gyakran testvérekből állnak. Történelmileg ebben a műfajban a férfiak játszották a főszerepet, mint például Jorge e Mateus, Chitãozinho e Xororó és Luan Santana, de a 21. században néhány nő, köztük Paula Fernandes, Maria Cecília és Simone & Simaria.
MUSICALITY
A sertanejo zenében jellemzően akusztikus gitárok, brácsák, harmonikák és ütőhangszerek kombinációja szólal meg, rusztikus hangzást teremtve. A műfaj a hagyományos brazil könnyűzene hatásait meríti, és a country és a nyugati zene elemeit is magába foglalja. A sertanejo két alműfajra osztható: a Sertanejo Universitário, amely modernebb és pop-orientáltabb hangzást képvisel, és a Sertanejo Raiz, amely a hagyományos és nosztalgikus stílust tartja fenn.
Az ének jelentős szerepet játszik, a kifejező előadások mély érzelmeket és történetmesélést közvetítenek. A Sertanejo zenei sokoldalúsága és a különböző stílusokhoz való alkalmazkodási képessége hozzájárult széles körű népszerűségéhez.
TÉMÁK
Szövegileg a Sertanejo a szerelem, a szívfájdalom, a család és a vidéki élet témáit járja körül. Számos dal a kapcsolatok örömeit és küzdelmeit mutatja be, az érzelmeket szívből jövő őszinteséggel fejezve ki. A dalszövegek gyakran élénk képeket festenek a vidéki élet egyszerű örömeiről, a szülővárosok iránti nosztalgiáról és a természet szépségéről. A Sertanejo dalai a hit, a hazaszeretet és a kulturális identitás témáit is érintik, és az élet különböző területeiről érkező emberekhez szólnak.
A "Sertanejo " kifejezés a "sertão" szóból származik, amely a tengerparti nagyvárosi régióktól távol eső vidéki hátországokat jelenti. A "sertão" kifejezést azonban gyakran szűkebb értelemben használják a Brazília északkeleti részétől távol eső belső régiók megjelölésére.
A sertanejo, mint zenei műfaj, elkülönül a caipira kultúrától, és kifejezetten São Paulo, Minas Gerais, Goias, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul és Paraná államokban alakult ki.
Az ehhez a kultúrához kapcsolódó zenét "música caipira" -nak vagy "música sertaneja" -nak nevezik, és vidéki területeken komponálják és adják elő, olyan elemekkel, mint a hagyományos "moda de viola ". A szólózenészek vagy duók által használt hangszerek a gyarmati Brazíliára nyúlnak vissza, és közéjük tartozik a viola caipira (gitár).
HÍRES MŰVÉSZEK
A Sertanejo számos sikeres és befolyásos művészt hozott létre, akik hatalmas népszerűséget és kereskedelmi sikert értek el Brazíliában és azon kívül is. Néhány neves sertanejo előadó közé tartozik Chitãozinho e Xororó, Zezé Di Camargo & Luciano, Marília Mendonça, Henrique & Juliano, Gusttavo Lima, Maiara & Maraisa, Jorge & Mateus és Luan Santana.
A modern sertanejo zene kialakulása az 1960-as évek végére vezethető vissza, amikor a Leo Canhoto e Robertinho duó bevezette az elektromos gitárt, és a popzene hatásait is beépítette. Ez jelentős változást jelentett a műfajban. Az 1970-es években Sergio Reis, a Jovem Guarda zenei mozgalom tagja, figyelemre méltó átmenetet képezett a popzenéből a sertanejóba. Egy másik befolyásos művész ebben az időszakban Renato Teixeira volt.
A sertanejo zene fejlődésében a sertanejo universitário-val egy újrahasznosítási szakasz kezdődik. Ebben az időszakban a művészek diverzifikálódnak, néhányan visszatérnek a moda de viola gyökereihez, amelyet ma "moda" -nak neveznek. Ezt a kialakulóban lévő szegmenst a "just fashion" feliratú CD-k emelik ki. Ezzel párhuzamosan a művészek egy másik csoportja a múlt trendjeit követi, és a romantikus sertão-t öleli fel, amelyet olyan alakok példáznak, mint Eduardo Costa és Léo Magalhães. Ebben az új korszakban a dalszövegek túlmutatnak a meghiúsult kapcsolatokon, és a nők, az ivás, a szerelmi viszonyok és a szex témáit ölelik fel. Érezhető a brazil funk hatása, valamint a szamba/pagode elemei.
